Paradigmaváltás zajlik a digitális gazdaságra történő átállásban, a folyamatot a mesterséges intelligencia (MI) használata hajtja – derült ki a Huawei Global Connenctivity Index (GCI) legkorszerűbb kutatásából, amit a cég fővárosi infokommunikációs roadshow-ján ismertettek. A Föld 79 országának és iparágának hálózati kapcsolatait és IKT infrastruktúráját vizsgáló elemzés alapján az aktuális 12,9 trillió dollárról – ami a mindenre kiterjedő GDP 17,1 százalékát teszi ki – 2025-re akár 23 trillióra is nőhet a mindenre kiterjedő digitális gazdaság értéke a mesterséges intelligencia terjedésének betudhatóan. A növekedést ugyanakkor a az egész világon hiányos MI-ismeretek és fejlesztői képességek veszélyeztethetik. A digitális transzformáció szempontjából legfejlettebb országok listáját az Egyesült Államok vezeti, Magyarország a 30. helyen áll a rangsorban.
A GCI Index már ötödik éve vizsgálja az országok digitális transzformációjának fejlődését, idén már 79 országot vettek górcső alá. Az index kialakítása alatt 40 különféle indikátort elemeznek a Huawei Technologies mesterei, hogy meghatározzák a fejlődést az infokommunikációs (IKT) beruházásoknál a modern műszaki megoldás használata, a felhasználói impulzus és a piaci fejlődés területén. Az elmúlt öt évben a GCI többek közt nyomon követte az IKT infrastruktúra fejlődési trendjeit, tetejébe a digitális érettség és a gazdasági növekedés közti kapcsolatot is. A GCI eredményei alapján az országok digitális transzformációjának állását rangsoroló listában 20 állam került az élenjáró (Frontrunners), 37 az alkalmazkodó (Adopters), és 22 a kezdő (Starters) kategóriába.
Az GCI idei tanulmánya azt vizsgálta, hogy az országok hogyan használják/telepítik a szélessávú hálózatokat és hogyan fektetnek be azokba a technológiákba, melyek az ipar, a települések és a kormányzatok digitális átalakulását hajtják. A kutatás öt fő övezetben nézi az IKT befektetések és felhasználásuk gazdasági hatását – mobil szélessáv, adatközpontok, felhő, Big Data és IoT –, amikor is új és hangsúlyos elemként jelenik meg untalan növekedő mesterséges intelligencia is a GCI egyenletében.
„Az elemzés is arra világít rá, hogy a mesterséges intelligencia az egyik következő jókora modern műszaki megoldás, amely paradigmaváltást hozhat a gazdasági és ipari tevékenységekben. – mondta Su Wei, a Huawei Technologies műszaki igazgatója az infokommunikációs roadshow-n. A tanulmány alapján az eltérő iparágak mind a négy kulcstechnológiában – mobil szélessáv, ezután rövid időn belül az 5G, az adatközpontok, a felhők, a Big Data és a dolgok internete – alkalmazzák a mesterséges intelligenciát annak érdekében, hogy az aktuális kapcsolataikat „Okos Kapcsolatok”-ká alakítsák, segítve innovációikkal a gazdasági növekedés új hullámát. A digitális gazdaságot ma a fogyasztóközpontú internet hajtja, az egyes iparágak viszont egyre nagyobb mértékben használják ki az Okos Kapcsolatokat annak érdekében, hogy egészen új kereskedelmi modelleket, termékeket és szolgáltatásokat alakítsanak ki. Naponta új kereskedelmi modellek, árucikkek, folyamatok és szolgáltatások bukkannak fel, mindent összevetve gyorsítva a növekedést, ezáltal 2025-re a digitális gazdaság értéke elérheti akár a 23 trillió dollárt is.
Vörös Zsolt, a leányvállalat vezetéknélküli megoldásokért felelős igazgatója nyomatékosította, a jövő technológiai fejlődésének két terjedelmes kiterjedése, a mesterséges intelligencia és a hamar induló, ötödik generációs mobilhálózatok (5G) egymást is erősítik ezután, sőt eleve az 5G működtetésének optimalizálásában is tekintélyes funkciója lesz az MI-nek.
Még a legjobbak sem tudják kihasználni az MI-t
Az elemzés alapján ahhoz, hogy eredményesen és tekintélyes léptékben lehessen használni a mesterséges intelligenciát, az egyes országoknak három egyelően kardinális építőelemet kell rendbe tenniük: a számítási teljesítményt, a jelölt adatokat és az algoritmusokat. A GCI egyik alindexe ezenkívül azt is megmutatja, mennyire áll készen egy állam a mesterséges intelligencia alkalmazására (AI readiness index). Ez három övezetben alapul: számítási képesség (computing power), mely magában foglalja az adatközpontokat és a felhőt; a jelölt adatot; amellett az algoritmusokat (szoftverfejlesztők és AI befektetés). A robusztus IKT infrastruktúrájuknak betudhatóan mindhárom övezetben a legfejlettebb országok járnak az élen, de még ők is messze vannak attól, hogy teljesen ki tudják használni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket
Az országok mindhárom csoportjában tudniillik terjedelmes feladja a leckét a tehetséges MI fejlesztők hiánya. Így egyfelől a kormányoknak újra kellene gondolniuk az képzési rendszereiket, hogy azok jobban felkészítsenek a jövő munkahelyeire, melyeket már a mesterséges intelligencia határoz meg. Másrészt el kellene kezdeni egy egészséges, együttműködő és nyitott AI ökoszisztéma kiépítését, hogy vonzzák és képesek legyenek megtartani a tehetségeket.
Lyon Shen, a Huawei Technologies Hungary Vásárlói Üzletágának igazgatója a fővárosi összejövetelen kijelentette, hogy a cég az okostelefonok területén úgy reagál erre a kihívásra, hogy a legkorszerűbb zászlóshajó készülékeibe – a Mate 10-be és a P20-ba – integrált mesterséges intelligencia alapú processzorát (Kirin 970) nyílt platformúvá (neve HiAI), bárki által fejleszthetővé tette. A fejlesztők ezáltal hozzáférhetnek és használhatják a készülék AI képességeit eltérő alkalmazások fejlesztéséhez. A mester alapján az AI képességeinek kihasználásához széles körű összefogás elengedhetetlen, a végcél mivel az, hogy egész AI ökoszisztémát építsenek, ennek érdekében már most csaknem 1000 alkalmazásfejlesztő partnerrel dolgoznak közösen.
Nő a digitális szakadék
A GCI már ötödik éve figyeli az IKT infrastruktúra fejlettsége és a GDP-növekedés közti kapcsolatot, a 2018-as tartalom mindazonáltal olyan országokban állapított meg tetemes GDP-növekményt, melyek az IKT infrastruktúra fejlesztésére és alkalmazására koncentráltak. Azok az országok, amelyek kevésbé proaktívan voltak ott a fejlesztésekben, rosszabb eredményeket értek el. A tanulmány szerzői megjegyzik, attól függetlenül, hogy egy állam hol helyezkedik el a GCI rangsorban, az egy korrekt előrelépés a GCI listáján akár 2,1%-os versenyképességi növekedést, 2,2%-os innovációs növekedést és 2,3%-os produktivitási növekedést is jelenthet az egész gazdaságban – ez mutatja az IKT infrastruktúra stratégiai fontosságát.
A listán szereplő minden állam eredménye növekedett, de a növekedés egyenlőtlen volt. Pár állam akár három ponttal is tudta javítani GCI eredményét az elmúlt év esetén, a szélessávú lefedettség javításával, a sávszélesség növelésével, vagy a felhőkben történő tárolás és adatfeldolgozás fejlesztésével. A 2017-es jelentésben a GCI egy új egyenlőtlen növekedési trendet fedezett fel, melyet Matthew Effect-nek neveztek el. Eszerint az élenjáró országok IKT infrastruktúra befektetései olyan előnyökhöz juttatják az érintett nemzeteket, hogy pozíciójuk később megtámadhatatlan lesz. A Matthew Effect-ben leírt digitális szakadék 2018-ban is tovább növekedett. Magyarország első alkalommal került be a GCI mérésbe, a vizsgált országok közt a középmezőny erősebbik felében látható.
A tanulmány ugyanakkor kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia egyre több mindent biztosít, ezáltal az országok három csoportjára mind új gazdasági esélyek várnak. Akár az élenjáró, digitálisan úttörő országok stagnáló növekedéséről, akár a kezdő országok korlátolt erőforrásairól van szó, a mesterséges intelligencia újradefiniálja a kapcsolódás fogalmát, az Okos Kapcsolatok felé terelve a hangsúlyt, amely minden országnak segíthet a növekedésben.