Szarmata helység nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest-Belgrád-vasútvonal nyomvonalán.
Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban kiemelte, korábbi vizsgálatok, emellett a haladó szellemű műszerek támogatásával már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, mindent összevetve amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok esetén feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori helység lehetett a mai Kishegyes határában – érvelt. Kijelentette még: a téli időszakban jellemzően nem végeznek feltárási munkát, most azonban egyrészt sürget az idő a vasút építése okán, másrészt ugyanakkor az időjárási szituációk is kedvezőek, ezáltal a régészek eredményesen tudják végezni a munkájukat.
A munkálatok jól zajlanak, a talaj felső rétegét már eltávolították, drónfelvételeken már szépen kirajzolódnak a különféle építmények, árkok, kemencék körvonalai, és ezekből már az is feltételezhető, hogy egy i. sz. 1. és 5. század közti szarmata településről lehet szó – indokolta Szűcs Balázs. Kijelentette még, hogy a leletek precíz származási idejének a meghatározását a következő fázisban végzik, amikor ki is ássák, megvizsgálják, rendszerezik, ezt követően kiállítják őket – tette hozzá.
A nomád életmódot folytató szarmaták az i. sz. első században érkezhettek Keletről a Kárpát-medence területére, ahol végül letelepedtek, pár évszázad után mindazonáltal összeolvadtak az itt lakó többi néppel.
mti