Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című operájának magyarországi bemutatója volt az év, sőt az elmúlt évek legfontosabb eseménye a Magyar Állami Operaház életében – mondta az MTI-nek adott évértékelő interjúban Ókovács Szilveszter főigazgató, aki arról számolt be, hogy rekord előadás- és nézőszámmal, valamint jegybevétellel zárják az évet.
Ókovács Szilveszter szerint az év csúcsteljesítménye a májusi Richard Strauss-fesztivál volt, amelyen a szerző hat operáját játszották zsinórban. “Olyat vállaltunk, amit a Strauss-művek színrevitelében kulcsszerepet játszó nagy német színházak sem tűztek ki maguk elé a jubileumi évben. A produkciók közül kiemelkedik Az árnyék nélküli asszony: három évet készültünk rá, építettük a Strauss-repertoárt és aki látta Szikora János rendezését Halász Péter főzeneigazgató vezényletével, mind hatása alá került” – mondta a főigazgató.
Az operaház a rendszerváltás óta nem látott előadás- és nézőszámmal, valamint jegybevétellel zárja az évet, ez az újranyitott Erkel Színháznak is köszönhető.
“A fizető látogatók száma a szabadtéri és vidéki rendezvények, karitatív események nélkül is meghaladta az 550 ezer főt, a közmédiás közvetítésekkel pedig minimum 1 millió további ember látott-hallott operaházi tartalmat, teljes művet, gálát vagy az operaház gyártásában készült filmet 2014-ben. A programok szummája – az épületet látogató csoportok túráival együtt – valahol 2000 környékén lehet, tehát az utóbbi három évben duplájára növekedett, miként a nézőszám is. Ez a legnagyobb magyar kulturális intézmény teljesítőképességének határa: a 2001-es támogatási szint reálértékének 80 százalékáért az akkori teljesítmény sokszorosát nyújtja” – hangsúlyozta.
Az Erkel Színház kedvező látogatottsága bizonyítja, hogy a kevésbé tehetős nézők hiányolták a “magas” művészetet, tehát az opera, a balett nem elitműfaj. Az operaház mint nemzeti intézmény küldetése a teljes magyar társadalom számára szolgáltatni, a klasszikus darabok mellett a korszerű színház művészi világát is hozzáférhetővé tenni – mondta.
“Nem irányszínház vagyunk. Évi hatvan produkciót forgatva az ország két legnagyobb színházában széles skálán kell játszanunk, minden interpretációs stílusból a minőséget vállalva. A világban egyedülállóan széles operarepertoárunkat Anger Ferenc művészeti igazgató gondozza egy éve, ami grandiózus kihívás, de működik” – emelte ki a főigazgató.
A kortárs magyar operák műsorra tűzésével “óvatos duhajnak kell kenni”, még évi egy bemutatót is kockázatos vállalni garantáltan telt házakkal – vélekedett. Ezzel együtt idén Selmeczi György Spiritiszták című operájának ősbemutatója és Szokolay Vérnásza mellett az OperaKalandban Vajda János Mario és a varázslóját is játszották, Tallér Zsófia új gyermekoperája pedig jelenleg készül az intézmény megrendelésére.
Az “opera nagykövetei” több mint 700 előadást tartottak az országban, az OperaKaland által pedig 72 ezer középiskolás látott előadást eddig. “Míg az operaház keresztfinanszírozza bevételeiből az Erkel működését, ez viszonos is, hisz az Erkel kineveli azt a nézőréteget, amely majd húsz év múlva támogatja gyermekei Erkel Színházát az operaházba szóló jegyével. Nagy siker a Gördülő Opera is: vidéki nagyvárosok színházaiba látogatunk el egy-egy produkcióval” – jegyezte meg Ókovács Szilveszter.
Februárban érkezett az operaház zenekara, a Budapesti Filharmóniai Társaság (BFTZ) új elnök-karnagya, Pinchas Steinberg. “Solti-szerű világsztár, tudása és tapasztalata a zenekar számára garanciát jelent a további fejlődésre. Az együttes a nagy mennyiségű minőségi munka, a gonddal válogatott új tagok, a hazai és külföldi karmesterek hatására tagadhatatlanul első vonalbeli zenekar lett” – vélekedett a főigazgató.
Kiemelte: a 120 tagú Magyar Nemzeti Balett, az operaház együttese egyike a világ legnagyobbjainak, ráadásul a társulat 80 százalékát a kiválóan képzett hazai művészek adják. Solymosi Tamás balettigazgató célkitűzései által az utóbbi évtizedek erős, “táncjátékos-vígbalettes-diótörős” vonala mellé felzárkózik a klasszikus spiccművek színvonala is, idén már 100 ezer nézőt hozva az operaháznak. A két színházban 112 előadást adott a Magyar Nemzeti Balett 5 bemutatóval, köztük magyarországi és európai premierrel.
Ókovács Szilveszter elmondta: az Opera saját bevétele mellett idén 7,6 milliárd forintos állami támogatásból gazdálkodott, emellé év közben további 1,1 milliárd forint rendkívüli támogatást kaptak az Erkel Színházzal kapcsolatos kiadásokra. Jövőre 9,3 milliárd forintos állami támogatással számolnak, ez a 2001-es támogatási összegnek még mindig csak 80 százalékát teszi ki reálértéken. A cél az, hogy 2018-ra a támogatási szint elérje a 2001-es összeg aktuális reálértékét, ehhez körülbelül évi 1 milliárdos támogatásnövekedés szükséges. Ezt tartalmazza a 2012-ben elfogadott pályázati anyag is – tette hozzá.
Kiemelte: habár még csak az út elején tartanak, “fontos elismerni, hogy a kormányzat már így 80 százalékkal többet költ a reprezentatív és országos szerepű Operaházra, mint ahogy 2010-ben átvette”. A főigazgató szerint most elkezdhetik tervezni azt a bázist, amelyre műhelyeiket és raktáraikat telepítik, és itt végre próbaszínpadaik is nyílhatnak.
“Ha mindez sikerül, akkor a visszakapcsolt Erkel Színházzal kibővített, új infrastruktúrával működő, immár évekkel előre tervező Operaházat szeretnék felmutatni 2018 tavaszán, ciklusom lejártakor. Hatalmas erőforrás összpontosul a Magyar Állami Operaházban, művészet terén messze nagyobbak vagyunk Magyarország fizikai önmagánál. Ha a működés feltételeit is sikerül javítanunk, még nagyobb hasznot hajthatunk a hazánknak: a művészet az az exportcikk, amely valós és torzíthatatlan képet ad rólunk” – mondta a főigazgató.
(MTI)