A ma emberének 13 milliszekundum szintén elég ahhoz, hogy megértse, mi van egy képen, viszont 8 másodpercnél tovább nem túlságosan lehet lekötni a figyelmét. A millenárisok (1980 és 2000 közepette születettek) forradalmasítják a munkahelyi kommunikációt: meglehetősen gyakran vesznek igénybe képeket, és az ezek megjelenítését segítő eszközöket gondolataik kifejezésére. Ez a munkaadókat ugyancsak modern kihívás elé állítja.
Egy 2013-as felmérés (Potter, 2013) szerint az emberek annyira hozzászoktak a rohanó információáramláshoz, hogy mindössze 13 milliszekundum alatt képesek egy kép üzenetét megfejteni. A Statistic Brain privát, a millenáris generáció információfogyasztási szokásait vizsgáló tavalyi kutatása mindazonáltal azt állítja: az elmúlt 15 évben az emberi figyelemküszöb 12 másodpercről 8-ra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy a közlőnek csupán 8 másodperc áll rendelkezésére, hogy felkeltse egy mai fiatal figyelmét. Szintén ők tanácsolják a cégeknek, hogy gyakrabban alkalmazzanak vizuális eszközöket a munkahelyi kommunikációban, mert ezek sokkal erőteljesebben hatnak a fiatal munkavállalókra.
Ez egybecseng a Potter azon kimutatásával, amely szerint az elmúlt két évben rekord mértékben, 60 százalékkal nőtt az az idő, amit az emberek YouTube videók nézésével töltenek el. A mobil eszközökön a növekedési ütem a 100 százalékot ugyancsak elérte, úgyhogy a YouTube videók több mint felét napjainkban ugyanakkor mobil eszközökön tekintik meg az emberek.
A vizualitás előtérbe kerülését mutatja az emberek egymás közötti kommunikációjának megváltozása szintén. Egy tavalyi kutatás (TalkTalk and Bangor University professor) szerint a britek 62 százaléka állította, hogy gyakrabban hasznosítja a smiley jeleket az írott kommunikációban, mint két évvel ezelőtt, a 18-25 éveseknek mindazonáltal a 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy smiley-kkal nehézség nélkül fejezi ki magát. Az Instagram napjainkban ugyanakkor 400 millió felhasználóval rendelkezik, és naponként 80 millió fotót osztanak meg ezen a platformon.
Régebbi tanulmányok ugyancsak alátámasztják, hogy az Y generáció kommunikációs, információbefogadási szokásai a munkahelyek részére szintén feladja a leckét, mivelhogy alkalmazkodniuk kell a fiatalok igényeihez, ha magukhoz akarják csábítani és meg akarják tartani őket. 2020-ra minden második munkakereső már az Y generáció tagjai közül kerül ki. Ahhoz, hogy a tehetséges, fiatal munkavállalókat megszerezzék és megtartsák, a cégeknek olyan kollaborációs, az innovációt, a rugalmas munkavégzést és a hatékonyságot elősegítő digitális eszközöket kell a munkavállalók részére rendelkezésre bocsátani, amelyekhez ezelőtt a magánéletben és ismeretszerzés közben már hozzászoktak. A Microsoft irodai alkalmazásainak ismerete napjainkban ugyanakkor alapkövetelmény, jól fizető álláshelyet e nélkül kevésbé lehet találni. Javasolt lehet azonban olyan, a vizualitást előtérbe állító szoftverekhez szintén hozzáférést biztosítani, akárcsak a Sway, amelyet a fiatalok meglehetősen gyakran vesznek igénybe ötleteik, mondanivalójuk megjelenítésére. A PwC felmérésében megkérdezett fiatalok 78 százaléka állította azt, hogy ezek az alkalmatosságok a munkavégzésüket hatékonyabbá teszik.
Azok a munkaadók, amelyek képesek korszerű munkakörnyezetet biztosítani, nagyobb eséllyel kelthetik fel a fiatal munkavállalók kíváncsiságát, akik – a Deloitte tanulmánya szerint – jóval elégedettebbek és kevésbé váltanak munkahelyet ugyancsak, mint azok, akik a csapatmunkát és az innovációt háttérbe szorító munkahelyeken dolgoznak. Másfelől, az a korszerű nézőpont, amit a fiatal munkavállalók bevisznek a cégek életébe, segíthet számukra megszólítani a korszerű technológia használatához hozzászokott vásárlókat, ügyfeleket, és lépést tartani a technológiai változásokkal.