Magyarország a józan ész politikáját folytatva, és saját korábbi útját, értékrendjét követve óvja kulturális hagyományait, azonkívül keresztény értékrendjét, és kiáll annak erőszakos felhígítása ellen – nyomatékosította Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár január 12-én, pénteken Zentán, a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségén.
Hangoztatta még: a magyarok a történelem alatt többször is megérezték több mint ezeréves kultúrájuk elvesztésének veszélyét, így precízen tudják, miért kihangsúlyozott ünnepnap a magyar kultúra napja.
„Most, 2018-ban is azzal kell szembesülnünk Európa centrumában, hogy a saját nemzeti kultúráikról lemondó nyugati társadalmak nemcsak felolvasztanák a multikulturalizmus általuk megvalósított olvasztótégelyében a komoly történelmi múlttal büszkélkedhető európai államokat, hanem mindezt alá is rendelnék egy Európától idegen, elnyomó vallási közösségnek” – részletezte.
Az államtitkár kiemelte: „kultúránk tart meg bennünket egyénként, közösségként, nemzetként, és a kultúra művelése által válunk szellemileg és lelkileg erősekké, gazdagabbakká”.
Hoppál Péter felidézte azt, hogy Magyarország kormányának utóbbi hét és fél éves politikájában kihangsúlyozott szerepet kapott a kulturális nemzetpolitika, amely a Kárpát-medence egészére és a diaszpórára vonatkozó fejlesztési programokban és pénzügyi támogatásokban nyilvánult meg. Az aktuális magyar kormány az előző kormányhoz képest több mint tízszeres forrással segíti a külhoni magyar közösségek mindennapos tevékenységét – fűzte hozzá.
„A Kárpát-medencei egységben történő gondolkodást nemcsak természetes összetartozásunk ténye diktálta, hanem az a valóságos élethelyzet is, hogy a kultúra nem áll meg a kényszerűen kijelölt országhatároknál. Ám ez a kijelentés csak addig igaz, amíg vannak, akik gondoskodnak arról, hogy a magyar nyelv ismerete, a magyar művészet hagyományai, a magyar népi kultúra gondozása ott is tovább öröklődjön, ahol a hivatalos nyelv és kulturális környezet nem a magyar” – érvelt a politikus, aki kijelentette még: ezt a tudást minden generációnak újra kell tanulnia.
Sutus Áron, a szervező Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) elnöke beszédében rámutatott, hogy a VMMSZ igyekszik évente a Kárpát-medence magyarságának művelődési intézményeit megszólítani, szövetségben kezdeni az évet, megbeszélni a legszámottevőbb feladatokat, összehangolni a terveket. Erre ad lehetőséget a Kárpát-medencei Kulturális Fórum, amelyen ezúttal Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott bevezető előadást.
A pénteki eseményen átadták a VMMSZ által hozott létre életmű- és pályadíjakat. Magyar Életfa Díjjal ismerték el Diósi János művelődésszervező, Mezei Erzsébet képzőművész, Pénovátz Antal nyelvjárás- és néprajzkutató, sőt még Kalapis Sztoján, a Vajdasági Magyar Cserkészszövetség elnöke és a muzslyai Emmausz Kollégium igazgatója életművét.
A szövetség plakettjével jutalmazták Terjedelmes Abonyi Ágnes néprajzkutatót, Vörös Róbert tamburazenekar-vezetőt, emellett a zentai Délibáb Magyar Művelődési Egyesületet, a bácskossuthfalvi Monográfia Helytörténeti Egyesületet és a martonosi Testvériség Művelődési Társulatot. A VMMSZ legrangosabb elismerését, az Aranyplakettet „az összmagyarságért végzett életszolgálatának elismeréseként” Halzl Józsefnek, a Rákóczi Szövetség elnökének ítélték oda.
MTI