A térségi átlagnál jobban bíznak az újítás erejében a magyar vállalkozások

A térségi átlagnál jobban bíznak az újítás erejében a magyar vállalkozások

Régiós összehasonlításban is kiugróan nagy jelentőséget tulajdonítanak az továbbfejlesztett technológiáknak a vásárlói elkötelezettség erősítésében a magyarországi vállalkozások – derül ki a Microsoft kelet-közép-európai vállalkozásbeli szereplőkre fókuszáló felméréséből. A hazai döntéshozók a saját szektorukban sejthető technológiai áttöréseket illetően is lényegesen derűlátóbbak térségbeli társaiknál.

Magyarország mellett Csehország, Görögország, Lengyelország, Oroszország és Románia 200-200 vállalati és informatikai döntéshozóját kereste meg és faggatta a digitális átalakulásról az Ipsos közvélemény- és piackutató vállalat. A Microsoft megbízásából végzett felmérésben legalább 250 főt foglalkoztató pénzügyi, kiskereskedelmi és termelőcégek voltak ott, véletlenszerűen kiválasztva.

Digitális átalakulás

A kutatás egyik leglényegesebb megállapítása alapján az érintett földrajzi régió vállalkozásai okvetlenül növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott ezáltal. A magyar kereskedelmi döntéshozók még ennél is optimistábbak voltak a maguk 87 százalékával; ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nálunk azonosították az emberek leggyakrabban fenyegetésként a transzformációt olyankor, ha nem tudunk rá haladéktalanul reagálni (12 versus 7 százalék régiós átlag).

„A digitalizációval összefüggő félelmeket sok esetben szimpla információhiány táplálja” – vélekedett Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott cégvezetője. Ezt nem kizárólagosan korábbi felméréseik támasztják alá, hasonló tanulsággal szolgált a tavalyi GDPR felkészülés is. „Míg a Microsoft idehaza is mindent megtett annak érdekében, hogy az átállás a vállalkozások és a magánszemélyek részére is minél inkább zökkenőmentes legyen, azt figyeltük meg, hogy a folyamat meghatározó része volt maga az edukáció, a vállalkozások ismereteinek kitágítása az egységes európai adatvédelmi szabályokról” – hangoztatta Bábel Gabriella.

Egyfajta kincstári pesszimizmus érhető tetten a digitalizáció legfőbb gátjaira vonatkozó válaszokban. Miközben abban egyetértünk Kelet-Közép-Európa vállalati döntéshozóival, hogy a folyamatot elsődlegesen biztonsági problémák hátráltatják (48 versus 46 százalékos régiós átlag), ezeket nálunk a jogszabályi háttér követi 39 százalékkal. Digitális átalakulásEzt a térség egészében mindössze 25 százalék tartja fontosnak. Ezzel szemben a vállalati vezetés és a dolgozók felkészültségét sokkal inkább akadálynak tartják a környező országok döntéshozói: 42 százalékuk alapján ez a második legnagyobb probléma, míg nálunk választották a legkevesebben ezt a lehetőséget (37 százalék), ami azt hivatott alátámasztani: nálunk felkészültebbnek, „jövőállóbbnak” tartják a munkaerőt, mint a térség egészében.

A digitalizációt vezérlő tényezők megítélésében is eltérünk a régiós közvélekedéstől. Kisebb különbség mutatkozik a vállalati működés optimalizálásának, illetőleg a munkavállalói kooperáció hatékonyságjavításának szerepét illetően: amíg nálunk mindkét komponenst a megkérdezettek 83 százaléka tartja kiemelten fontosnak, a térség egészében 76, emellett 74 százalék ez az arány.

Megdöbbentő modern műszaki megoldás és újítás

Ugyanakkor óriási eltérés mutatkozik abban, hogyan tekintenek a magyarországi vállalkozások az modernizált technológiákra: a válaszadók 77 százaléka tartja cége sikeres digitalizációjában meghatározónak ezt az elemet, Digitális átalakulásmint a vásárlói kötelékek megszilárdításának megfelelő eszközét. Eközben a régiós átlag 58 százalék, mint a másik fogyasztókhoz kapcsolódó digitalizációs pillér, a gyártmányok/szolgáltatások módosítása, új vállalkozásbeli modellek bevezetése tekintetében – utóbbit nálunk a megkérdezettek 70 százaléka emelte ki. Mindkettő azt hivatott alátámasztani, hogy Magyarországon a térség egészére jellemzőnél lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a technológiának és az innovációnak. Utóbbi kategória egyébként a kelet-közép-európai kereskedelmi és informatikai döntéshozókat is megosztotta: a számítástechnikával foglalkozók alig több mint a fele, 52 százaléka nyomatékosította ennek fontosságát a régió egészére vetítve, szemben a kereskedelmi döntéshozókkal, akiknél 64 százalék kardoskodott az újítás fontossága mellett.

Az ügyfélorientált digitalizációs irány mellett a hazai cégek a szektorukban jósolható változásokhoz kapcsolódó optimizmusukat nézve is felfelé térnek el a kelet-közép-európai átlagtól: 53 (régiós átlag: 35) százalékuk szignifikáns, 41 (40) százalékuk ugyanakkor mérsékelt digitális áttörésre számít saját iparágában.