Átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James Simon Galériát, amit Angela Merkel német kancellár nyitott meg.
Az építkezést nagyszámú bírálat érte, mert a beruházás az eredendően tervezett 71 millió euró helyett csaknem kétszer annyiba, 134 millió euróba (csaknem 43,6 milliárd forint) került. A David Chipperfield sztárépítész által tervezett épületnek mindemellett már hat évvel ezelőtt el kellett volna készülnie.
A James Simon Galéria több mint 4000 négyzetméteres kiállítóterülettel ellátott és egy előadóteremnek is otthont ad. Legszámottevőbb funkciója, hogy mostantól a szigeten fedezhető fel minden múzeum bejárataként szolgáljon, így sokan a párizsi Louvre előtti üvegpiramishoz hasonlítják, ameddig mások az építési költségek emelkedése és az létesítmény formája okán a Föld legdrágább ruhatárának csúfolják. A német sajtó egy része alapján ugyanakkor a modern objektum nem más, mint a Múzeumsziget 180 éves fejlődésének záróköve.
A galéria a korábbi raktárház területére került, az épületre egy tartóelem figyelmeztet a Neues Museumba vezető átjáróban. A óriási faoszlop az építkezés egyik fő problémáját is jelképezi: a jégkorszakban jelentkezett kimosódás okán a stabil alap megteremtése érdekében 1200 cölöpöt kellett búvároknak leverniük az iszapos berlini talajba.
A galéria kőtalapzata magasan a csatorna vonala fölé emelkedik. Közvetlenül a vízparton egy sor vékony oszlop uralja az objektum megjelenését. Széles lépcsősor vezet a fénnyel elárasztott előcsarnokba, honnan a jegypénztárakhoz, a ruhatárakhoz, a kávézóhoz, a szuvenírbolthoz, a nagy auditóriumhoz és a kiállítóhelyhez vezet az út.
Az épületet James Simon zsidó származású német vállalkozóról és műgyűjtőről nevezték el, aki a XIX. század második felétől 1932-ben bekövetkezett haláláig csaknem 10 ezer műtárgyat adományozott a berlini múzeumoknak, és ezzel Németország egyik hatalmas művészeti mecénása volt.
A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb látnivalója. A Pergamon Múzeum legfőbb kincsét, az ókori mezopotámiai nagyváros, Babilon legjelentősebb építészeti emlékének számító világhírű Istár-kaput naponta ezrek csodálják meg, mint „a szépség istennőjét”, a Neues Museum kissé elsötétített kupolatermében üvegszekrényben elhelyezett 3400 éves Nofertiti-mellszobrot.
mti