Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjára, amely akadémiai ciklusát kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják ezután a régóta várt Webb-űrteleszkóp támogatásával – tájékoztatta a egyetemi intézmény a sajtó képviselőit.
Mint írják, a történelem egyik óriási költségvetésű akadémiai programja, a James Webb infravörös űrtávcső küldetése 2021. december 25-én startolt. A James Webb-űrtávcső (JWST) egy hónap alatt érte el a végső pozíciójának számító, a Földtől csaknem másfél millió kilométerre található Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, és a több hónapnyi üzembeállási és kalibrációs szakaszt követően kezdte meg a több mint egy évig tartó akadémiai programjának első szakaszát.
A közlemény megemlíti, hogy a kutatói közösség bő másfél évvel ezelőtt több mint 1170 darab távcsőidő-pályázatot nyújtott be a Webb-űrtávcső első, 2022 nyara és 2023 vége közt megvalósuló akadémiai mérési időszakára. A beadott pályázatok negyede nyert mérési időt, a nyertes pályázati anyagok közt lehet találkozni szegedi vezetéssel, azonkívül közreműködéssel készült programokkal is, ezzel mindazonáltal Európa élmezőnyébe került a Szegedi Tudományegyetem.
Az első körben távcsőidőt elnyerő szakemberek elitjébe magyar csillagászok is bekerültek, köztük Szalai Tamás, az SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport munkatársa, aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként mindazonáltal újabb három nyertes pályázat révén használhatja ezután a Webb-űrtávcső adatait.
A tájékoztatás alapján a szegedi felfedező és munkatársai például arra a kérdésre keresik ezután a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A kozmikus porszemcsék nagyon sok asztrofizikai folyamatban, például a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is felettébb jelentős tényezőnek számítanak.
„A 2666 számú program társvezetőjeként a vizsgálat és a mérések esetén a Webb-űrtávcső infravörös tartományban való érzékenységére építünk, ami kimondottan a robbanás utáni folyamatokra adhat kedvező vizsgálati lehetőséget” – idézi a közlemény Szalai Tamást, az SZTE Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének egyetemi adjunktusát.
Mint közölte még, a vizsgálatok egyik központi kérdése az, hogy a csillagrobbanásokat követően – vagy esetleg már előbb – mennyi idő alatt és mekkora mennyiségben jönnek létre porszemcsék, és hogy ez a por lehet-e a később, a környező, fiatal csillagrendszerekben kialakuló bolygók alapanyaga.
Ugyancsak nyertes pályázatok társ-témavezetője, továbbá közreműködője két, szintén Szegeden végzett tudós, Gáspár András és Apai Dániel; ők jelen pillanatban mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai – felhívja a figyelmet a közlemény.
mti