Megnyílt a németországi Kasselben a Föld legnagyobb szabású jelenkori képzőművészeti fesztiválja, az ötévente megszervezett és száz napon keresztül tartó Documenta.
A tárlatsorozat történetében első alkalommal nemcsak a Hessen tartományi település a Documenta színtere, hanem Athén is, ahol április 8-án kezdődtek a kiállítások, koncertek, vetítések, happeningek és egyéb események, és szintén száz napig – július 16-ig – tartanak.
A Föld legrangosabb művészeti eseményei közt nyilvánított fesztivált Frank-Walter Steinmeier német és Prokopisz Pavlopulosz görög államfő nyitotta meg a házigazdával, Volker Bouffier hesseni miniszterelnökkel.
Az Athéntól tanulni címmel megszervezett 14. Documentát az összes régebbinél több közpénzzel, 13,8 millió euróval támogató hesseni kormány kereszténydemokrata (CDU) vezetője kiemelte, hogy a kiállítássorozat ismételten erősen politikai jellegű, „az aktuális folyamatok szeizmográfjának” szerepét tölti be, vagyis a Föld társadalmi, politikai, gazdasági átalakulását szemlélteti.
Célja nem az, hogy „mindenáron tetsszen”, sokkal inkább vágyik „nyugtalanítani, és társadalmi vitákat gerjeszteni”.
Ugyanezt nyomatékosította Frank-Walter Steinmeier is, aki úgy vélekedik, hogy „bátor és helyes” döntés volt összefogni az államadósság-válsággal sújtott Görögország fővárosával. A Documenta közlemény, hogy mindenki „vizsgálja felül előítéleteit és képzelje bele magát a másik ember helyzetébe, mert csak ezáltal lehet megtalálni az együttes pontokat” – mondta a német államfő.
A Documenta kasseli eseményein 35 helyszínen – parkban, múzeumban, moziban, egykori földalatti pályaudvaron – több mint 160 művész mutatkozik be. A szemlének megint van magyar vonatkozása, ezúttal a Budapesten született világhírű transzdiszciplináris – a társadalom- és a természettudományok nagyszámú ágazatából merítő – művész, Agnes Denes megjelenik.
Az úgynevezett környezetszobrászat úttörőjeként nyilvánított és leginkább monumentális köztéri alkotásai révén ismert amerikai művész a The Living Pyramid (Az élő piramis) című tevékenységét állította fel az egyik kasseli parkban. A nem kizárólag az ókori Egyiptomra sajátos merev társadalmi felépítést kifejező formát Agnes Denes csaknem tíz méter magas piramisában teraszok lazítják fel, amelyeken a művész és a vendégek együtt ültetnek el növényeket.
A piramisnál is látványosabb a hivatalosan documenta 14 nevet viselő parádé máris világhírűvé vált alkotása, a Könyvek Parthenónja című szabadtéri installáció, amit betiltott könyvek borítanak. Az athéni Parthenón méretével és formájával megegyező építmény Marta Minujin argentin képzőművész munkája, aki a cenzúra ellen tiltakozik művével. A felhívására a Föld sok tájáról Kasselbe elküldött kötetek közt nagyon sok „meglepetés” is van, példának okáért több Harry Potter mesekönyv, amelyeket egyes amerikai szövetségi államokban tiltottak be „okkultizmusuk” okán.
A Documenta szeptember 17-ig érzékelhető. A szervezők alapján a 100 nap alatt legalább 750 ezer vendég keresi fel a kiállításokat. Utána Agnes Denes piramisát és a Könyvek Parthenónját is lebontják.
Az első kritikák alapján az 1955 óta tartó Documenta-sorozat 14. kiadása kétségtelenül világszínvonalú, a korunkbeli képzőművészet elitjéből vonultat fel művészeket, de a szemezgetés sikerülhetett volna jobban is. A művek túlságosan egyhangúak, a legtöbb a nyugati világ válságjelenségeire, a Nyugat hibáira és bűneire világít rá, és az ilyen alkotások ugyanabban az időben jókora tömegben megerőltetőek. A német sajtóban megjelent szakértői vélemények alapján olyan művek is akadnak, amelyeknél a politikai üzenet fontosabb az esztétikai minőségnél.
mti