Egy 3500 éves, 18 karátos aranyból készült karperec a Magyar Nemzeti Múzeum új régisége.
A tárgy időszámításunk előtt 1600 és 1450 közt, 18 karátos aranyból készült, és több mint 300 grammot nyom – közölte az intézmény a sajtó képviselőivel.
A holdsarlós végű arany karpánt mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül. Az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett hajó alakú hajkarika állítható elő, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki.
A bronzkori, nagyjából 3500 éves dísztárgy feltehetőleg Tápióbicske környékéről származik, díszítése alapján viselője úrias származású, nagy hatalommal bíró ember lehetett.
Holdsarlós végű arany karpántok a 19. század vége óta ismertek. Előkerülésük körülményeiről, régészeti kontextusukról, korrekt lelőhelyükről igencsak keveset tudni, mivel a legtöbb tárgy szórványlelet. Az egykorú magyarországi aranytárgyak is jellemzően kincsekből származnak, ez alapján a modern karpánt is feltételezhetően egy ilyen impozáns leletegyüttes része lehetett.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Őskori Gyűjteménye 2016-ban vásárolta ezt az aranyékszert. A modern lelet a holdsarlós végű arany karpántok eddig előkerült egyik hatalmas méretű és legimpozánsabb darabja. A erős, kimagasló tömegű aranyból készült, tetszetős lemeztárgyat valószínűleg csuklón vagy felkaron hordhatták. Az aktuális ismeretek alapján feltehetően egy Tápióbicske környéki középső bronzkori településről származik. Az eddig ismert középső bronzkori karpántok közül ez a legnagyobb méretű, 303,7 grammot nyom.
A karpánt mintái a középső bronzkorban valószínűleg erős szimbolikus tartalommal bírtak. A stilizált ábrázolások közt feltűnnek kozmológiai jelenetek, napbárkák és égitest-ábrázolások is.
mti