Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.
A kutatás francia munkacsoportjának vezetője Sophie Creuzet, az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc sejtpopuláció kutatásának nemzetközileg elismert szaktekintélye – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
A felfedező munkája alatt például arra keres választ, hogy ennek a sejtpopulációnak a sejtjei milyen szervekbe jutnak el, és az embrionális fejlődés esetén őket ért hatásoknak milyen szerepük van az idegrendszer fejlődési zavarának hátterében húzódó kórképek kialakulásában.
Magyar oldalról a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Őssejt- és Kísérletes Embriológia Laboratóriuma LymphoCrest munkacsoportjában Bódi Ildikó és H. -Minkó Krisztina a ganglionléc szerepét vizsgálják a csecsemőmirigy (thymus) fejlődésében. (A ganglionléc a gerinces embriókban megjelenő átmeneti, multipotens, vándorló sejtpopuláció, amelyből a perifériás idegrendszer idegi és gliális elemeitől kezdve a bőr pigmentsejtjein keresztül nagyszámú struktúra származtatható.)
A mellkasban elhelyezkedő thymus, más néven csecsemőmirigy, a T-limfociták érésének legfőbb helye, korábbi vizsgálatok alapján fejlődésében a ganglionléc is meghatározó szerepet tölt be. A ganglionlécsejtek nem alkalmas érése és vándorlása következtében DiGeorge-szindróma alakulhat ki, melyben a csecsemőmirigy fejlődése is érintett. A veleszületett betegség többek között a szív- és nagyérfejlődési rendellenességgel, a mellékpajzsmirigyek és a csecsemőmirigy hiányával vagy alulfejlettségével jár.
A kétoldalú akadémiai és technológiai együttműködéseket támogató TÉT-pályázatot elnyerő magyar kutatócsoport célja, hogy a francia kutatókkal együtt vizsgálják a ganglionléc szerepét a csecsemőmirigy fejlődése esetén, a ganglionlécsejtek lehetőség szerinti szerepét a thymusban fejlődő T-limfociták szelekciójában.
A magyar szakemberek munkájuk esetén a pitvari sövénydefektussal született gyermekek csecsemőmirigyében eddig fel nem ismert morfológiai elváltozást mutattak ki, amit állatmodellen is sikerült igazolniuk. Feltételezésük alapján az abnormálisan fejlődő csecsemőmirigy kialakulása a sövénydefektussal párhuzamosan megjelenő kórkép, amelyiknek valódi oka a ganglionlécsejtekben zajló jelátviteli folyamatok hibás szabályozásában keresendő. Újabb vizsgálataikban szeretnék felderíteni a szív- és csecsemőmirigy-rendellenességek összefüggéseit, amellett a ganglionléc szerepét ezekben a folyamatokban.
mti