Országszerte csaknem 50 helyszínen szervez rövid késő délutáni, kora esti sétát május végéig a fülemülék énekének meghallgatására a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az MME információja alapján a Fülemülék éjszakája programsorozat részeként több mint 10 megye helységeiben – köztük Győrszentivánon, a budapesti Margitszigeten, Naszályon, Tápiósülyön és Miskolcon -, legfőképp lakott területeken vagy ezek határában várják a madarászok a fülemülék éneke iránt érdeklődőket, jó néhány helyszínen madárgyűrűzés is lesz.
Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a planéta talán legszebb énekhangú madara, a fülemüle. A verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem kizárólagosan kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága folytán jól ismert, hanem az is speciális benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség viszont április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek csaknem egyből énekelni kezdenek.
A fülemüle hangja nagyon sok művészt ihletett meg az elmúlt évszázadokban. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde A csalogány és a rózsa című novellájának csalogányfőhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár – olvasható a közleményben, amely véleménye alapján a programsorozat helyszíneinek szüntelen frissülő, teljes listája a www.mme.hu oldalon fedezhető fel.
MTI