Kanada őslakosai a telepesek érkezéséig ezer éven át fenntarthatóan halásztak

Kanada őslakosai a telepesek érkezéséig ezer éven át fenntarthatóan halásztak

A Kanada nyugati partjainál élt tsleil-waututh őslakos csoport ezer éven át halászta fenntartható módon a vadlazacot, de rendszerüket tönkretette az európai telepesek érkezése. Az elmúlt évtizedekben a vadlazacok populációja összeomlott.

A közösség, amelyiknek tradícióknak megfelelő élőhelyét Vancouver települése foglalta el, régóta neves hosszú duzzasztógátjairól, amelyeket azért készítettek, hogy befogják az ívásra készülő lazacot.

A Nature akadémiai lapban megjelent tudományos felmérés alapján a tsleil-waututhok nemi szelekciót alkalmaztak az ívó halaknál: a nőstényeket visszaengedték, hogy biztosítsák a populáció egészségét az elkövetkezendő időszakokban.

A régészek az i. e. 400 és az i. sz. 1200 közti időszakból fennmaradt ketalazac (Oncorhynchus keta) csontokat vizsgáltak, melyeket a Burrard Inlet nevű fjord közelében található négy régészeti lelőhelyen találtak. Felfedezték, hogy az egykori falvak területén talált csontok döntő döntő része hímeké.

„Az emberek örökösen ugyanolyan halakat halásztak, valószínűleg ugyanarról a helyről ezer éven át. És itt vagyunk mi, 150 évvel később, 150 évnyi ipari betakarítással a hátunk mögött, és teljesen tönkretettük ezt a forrást” – hangoztatta Jesse Morin, a nécsoportot tudós régész, az angol Kolumbia-i Egyetem tudósa.

A közösség elemei a nagy gátakat valószínűleg az öbölben helyezték el, ezután a zsákmányt a partra vitték, ahol kiválasztották a hím lazacokat, a nőstényeket mindazonáltal visszaengedték.

„Ha ideális számú hímet emelünk ki a rendszerből, a megmaradó hímek még folyamatosan párosodhatnak a nőstényekkel és nem sérül a populáció. Egy hím tíz nősténnyel párosodik” – hangoztatta a mester.

A tsleil-waututh közösség gátjait az európai gyarmatosítás esetén rombolták le.

A túlhalászat, a rossz vízgazdálkodás és a klímaváltozás hatására összeomlott a lazacpopuláció, aminek nagyfokú hatása van a régió ökoszisztémájára is. A veszélyeztetett orkák táplálkozása példának okáért nagyrészt a királylazacokra (Oncorhynchus tshawytscha) alapul, éppen úgy, mint a tengerparti régiókban élő grizzly medvéké.

mti