Feltűnően magas arányban használnak Magyarországon licenc nélküli szoftvereket. Ez annak ellenére létezik, hogy a BSA legmodernebb, szoftverhasználatot vizsgáló teljes körű felmérése (Global Software Survey) alapján egyértelmű a kapcsolat a nem jogtiszta szoftverek használata és a kibertámadások közt.
A felmérés (A jogtiszta szoftverek kínálta esély – Seizing Opportunity Through License Compliance) azt állapította meg, hogy Magyarországon a licenc nélküli szoftverek aránya eléri a 38 százalékot, amely 1 százalékos csökkenést jelent a BSA által 2013-ban felvett adatokhoz képest.
A fenti trend Magyarországon részben releváns teljes körű folyamatok eredménye.
„Amint azt a tanulmány is aláhúzza, elengedhetetlen a vállalkozások részére, hogy tisztában legyenek, azzal milyen szoftverek vannak a vállalati hálózaton” – mondta Victoria A. Espinel, a BSA elnökvezérigazgatója. „Sok informatikai vezető nincsen teljesen tisztában azzal, hogy milyen szoftverek vannak feltelepítve a vállalatuknál, miközben azzal sincsenek tisztában, hogy ezek jogtiszták-e.”
A felmérés, amely az egyéni felhasználókra, rendszergazdákra és vállalkozókra terjedt ki, megerősíti, hogy a licenc nélküli szoftverek használata még állandóan magas, tetejébe a magánfelhasználók és a vállalkozások hasonlóképpen a tűzzel játszanak, mikor is licenc nélküli szoftvereket használnak. Ennek az az oka, hogy rettentően erős az összefüggés a kibertámadások és a licenc nélküli szoftverek használata közt. Ahol licenc nélküli szoftvert használnak ott nagymértékben megnő a kártékony programokkal (malware) való megfertőződés esélye. A kártékony programok által okozta incidensek kezelésének költsége ugyanakkor tetemesek lehetnek. Csak 2015-ben, a kibertámadások több mint 400 milliárd dolláros kiadást okoztak a vállalkozásoknak nemzetközileg.
A felmérés másfajta megállapításai:
2015-ben, az egész világon, a számítógépeken futó szoftverek átlagosan 39 százaléka nem volt megfelelően licencelve. Ez kismértékű csökkenést jelez a legutóbb 2013-ban, a BSA által mért 43 százalékhoz képest.
Még a biztonságkritikus üzletágakban is meglepően magas volt a licenc nélküli szoftverek használata. A tanulmány alapján, világviszonylatban 25 százalékot tesznek ki a nem jogtiszta szoftverek a bank, a biztosítási és a tőzsdei szektorban.
Az informatikai vezetők 15 százalékra teszik azon munkavállalók arányát, akik a tudtuk nélkül töltenek fel szoftvereket a vállalati hálózatra. Ellenben alaposan alábecsülik a probléma jelentőségét: megközelítően kétszerannyian – a munkavállalók 26 százaléka – állítja azt, hogy szokott feltölteni nem engedélyezett szoftvert a vállalati hálózatra.
A fenti számok ellenére, az adatok azt is világosan mutatják, hogy a probléma jól ismert:
Az informatikai vezetők azt állították, hogy az ilyen biztonsági incidensekkel kapcsolatosan leginkább az adatvesztéstől tartanak.
Az informatikai vezetők azt is elmondták, hogy mindenekelőtt a biztonsági fenyegetések elkerülése a legfőbb indok, amiért előnyben részesítik a jogtiszta, teljeskörű licenccel ellátott szoftvereket.
A munkavállalók közt végzett széles körű felmérésben 60 úgy vélte, hogy a licenc nélküli szoftverek jelentette biztonsági kockázat a legszámottevőbb érv a jogtiszta, teljeskörű licenccel ellátott szoftverek igénybevételével.
A tartalom hozzáteszi, hogy az intézmények azzal csökkenthetik a licenc nélküli szoftverek használatából adódó kiberbiztonsági kockázataikat, hogy a szoftvereiket mindössze jogtiszta forrásból szerzik be, azonfelül a vállalaton belül SAM (software asset managment) rendszert vezetnek be a szerkezetek nyilvántartására. Azok a szervezetek, amelyek bevezetik a SAM rendszert, tudják, hogy milyen szoftvereket használnak, hogy ezek jogtiszták-e, képesek optimalizálni a szoftverhasználatot az vállalkozásbeli igényeknek leginkább eleget tevő szoftverek kiválasztásával, olyan irányelveket alkalmazhatnak, amelyeket meghatározzák a beszerzést, a telepítést és a szoftverek használatból való kivonását, tetejébe a SAM-et a napi üzletmenet részeként kezelik.
Az egyes régiókra vonatkozó leglényegesebb adatok az ez évi felmérésben:
A legnagyobb arányban az ázsiai és csendes-óceáni térségben használnak licenc nélküli szoftvereket, amelyek aránya itt eléri a 61 százalékot, ám ez is egy százalékpontos csökkenést mutat a 2013-as BSA adathoz képest.
Ezt követve, Közép- és Kelet-Európában a második legmagasabb a licenc nélküli szoftverek aránya, ahol ez 58 százalékos (3 százalékkal mindössze 2013-ban). A Közel-Keleten és Afrikában 57 százalékos ugyanez az arány (2 százalékos csökkenés 2013-hoz képest).
Még mindig Észak-Amerikában használnak legkevesebben licenc nélküli szoftvert, az arányuk 17 százalék. Ugyanakkor ez az adat jókora kereskedelmi értéket képvisel: 10 milliárd dollárt.
Nyugat-Európában az átlagos arány egy százalékos csökkenést követően 28 százalékra esett vissza.