A társadalom minél szélesebb rétegeivel kell megismertetni a tudományos gondolkodásmódot, a fiataloknak pedig megmutatni, hogy a felfedezés szépség és igazi kihívásokkal jár. Erről az MTA elnöke beszélt hétfőn Budapesten, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján.
Lovász László Széchenyi Istvánt idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múlt tisztelete elengedhetetlenül fontos a jelen megértéséhez és a jövő formálásához. “Nem elég a tudományos kérdések megválaszolására összpontosítani, szükség van a tudományos látásmód továbbadására is” – tette hozzá.
Az akadémiai elnök hangsúlyozta, hogy a társadalomnak joga van megismerni a tudomány legfrissebb eredményeit, hiszen a kutatások közpénzből zajlanak. Fontosnak nevezte, hogy a tudománnyal vonzó életpályát tudjanak megmutatni a fiataloknak, de – fűzte hozzá – a gazdasági problémákra is a tudomány módszereivel lehet választ kapni. “Lényeges, hogy a tudományos utánpótlás szempontjából az oktatást is tudományos alapokon újítsuk meg” – jegyezte meg.
A Magyar Tudományos Akadémia 2003-ban indította el a Magyar Tudomány Ünnepét annak emlékére, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság alapításának céljára ajánlotta fel. A november 3-i ünnep az idei évre már csaknem egy hónapos eseménysorozattá fejlődött.
Az idei program alcíme Messze látó tudomány. Országszerte rendeznek nyilvános előadásokat, megrendezik a diákkutatók fórumát, A tudomány megrendelői című konferenciát, programokat szerveznek a kutatóintézetek is. “A tudomány eredményei a jövőben hasznosulnak, nemcsak műszaki eredményeken keresztül, hanem azzal is, hogy a világról való gondolkodásunkat formálják. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan kutatásokat folytassunk, amelynek eredményei néhány évtized múlva gyermekeink és unokáink életét fogják megkönnyíteni” – szögezte le Lovász László.
Kitért arra, hogy a múlt eredményeire támaszkodva a kutatásokban érdemes új horizontok után kémlelni, és napjainkban ezek közé tartozik a szegénység, a környezetvédelem, a természeti erőforrások korlátainak óriási kihívása, de a technológiai eredmények, a társadalom, az oktatás, a művészet területén is számos ilyen téma van.
“Különböző tudományok együttműködésére, egymás módszereinek, eredményeinek mélyebb megértésére van szükség. Ennek lehetőségét az Akadémia kutatóhálózatának, új kutatóközpontjainak, az egyetemekkel való együttműködésnek kell szolgálnia” – mondta Lovász László. Arról is beszélt, hogy az Akadémiai kutatóinak, tudósainak és munkatársainak köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült lépést tartani a körülöttünk változó világgal. “Reméljük, hogy a következő időszakban ezt be is tudjuk mutatni”.
A megnyitót követően adták át a 2014. évi Eötvös József-koszorúkat és az MTA tudományos díjait.
A Magyar Tudomány Ünnepe idei programjaiban űrcsillagászat, genetika, vizuális informatika és agykutatás is szerepel. A rendezvénysorozat elsősorban a jövőnket alakító technológiák és tudományos kutatások számára kínál bemutatkozási lehetőséget négy héten át. Az MTA székházában öt kiemelt eseményt, kutatóintézeteiben, valamint egyéb helyszíneken számos konferenciát és előadást kínáló Magyar Tudomány Ünnepe digitális felületén az érdeklődők áttekinthetik a programokat.
A programsorozaton hétfőn először Csépe Valéria akadémikus A hangok hatalma – a kognitív fejlődés és az újrahangolt agy című előadását hallhatta a közönség.
(forrás: hirado.hu)