Egy egyiptomi régészeti misszió nyilvánosságra hozta, hogy megtalálta a 3000 éves „elveszett aranyvárost”, amit a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.
Sok határon túli expedíció kereste ezt a települést, de mind kudarcot vallottak – idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter.
A felkelő Aton (napisten) nevet viselő település III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján.
Záhi Havvász alapján ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori település. A egyik hatalmas egyiptomi uralkodó, az i. e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik uralkodója alapította. A települést, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari helysége volt, III. Amenhotep nyolc éven keresztül közösen irányította fiával, a mesés IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.
A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt település bukkant fel, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a település több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert – számolt be a felfedezésről Záhi Havvász.
Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta – hangoztatta Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora.
Az amerikai kutató alapján a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik hatalmas rejtélyére, arra, hogy Ehnaton fáraó és felesége, Nofertiti miért döntött az Ahet-Atonba – a mai Amarnába –, az Ehnaton által 1346-ban hozott létre új fővárosba költözés mellett.
A települést III. Ramszesz Medinet Habu-i temploma és III. Amenhotep memnóni temploma közt találták meg. Az ásatás esetén feltárták III. Amenhotep három királyi palotáját ezenkívül a birodalom közigazgatási és ipari központját.
A település korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A település déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.
„Méretei alapján azt mondhatjuk, hogy a konyha rendkívül nagy számú munkást és alkalmazottat szolgált ki” – közölte Havvász.
A település második, részben még feltáratlan része lehetett a közigazgatási center és a lakónegyed, mivel itt nagyobb és jól elrendezett építményeket találtak. A területet egy cikkcakkos fal veszi körül, amelyen keresztül csak egyetlen bejárat nyílik a belső folyosókra és a lakónegyedekbe.
A cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amit főleg a 18. dinasztia végén használtak – mondta a misszióvezető.
A település egy harmadik részén egy műhelyt találtak, ahol egyebek közt a templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották.
Az ásatások alatt feltártak fonó- és szövőeszközöket, azonkívül üveggyártási salakot.
Egyelőre vizsgálják a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak. Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.
mti