Német régészek felfedezték az emberkéz által valaha formált valószínűleg legnagyobb kőtömböt, melynek kora több mint 2000 év.
A még mindig részben homokba ágyazódott monolit 19,6 méter hosszú, 6 méter széles és legalább 5,5 méter magas. Súlya a becslések szerint tekintélyes 1650 tonna, ezzel az eddigi legnagyobb antik kőtömb.
A Német Régészeti Intézet csapata bukkant rá a libanoni Baalbek városánál egy kőbányában. A római uralom alatt Heliopoliszként (A nap városa) ismert Baalbek a birodalom egyik leghatalmasabb szentélyének adott otthont.
A mészkőbánya mintegy negyed mérföldre helyezkedett el a templomkomplexumtól, és két másik hatalmas kőtömbnek ad otthont, az egyik 1240 tonna, a másik – a „várandós nő köve” – mintegy 1000 tonnát nyom. Eme utóbbi, teljesen feltárt tömb mellett és alatt találták meg a harmadik monstrumot. „A csiszoltság mértéke arról árulkodik, hogy el akarták szállítani, és feldarabolás nélkül szándékoztak felhasználni” – írja közleményében az intézet. „Ennélfogva ez az eddig ismert leghatalmasabb kőtömb az antikvitás korából.”
A Jeanine Abdul Masih felügyelete alatt dolgozó kutatók célja új információkat feltárni a korabeli bányászati technikákról és a megalitok szállításáról.
Úgy hiszik, a mészkőtömbök a Kr. e. 27. körüli időszakból származhatnak, amikor Baalbek római kolónia volt, és megkezdődött három nagyobb és több kisebb templom, egészen a Kr. u. 2. századig tartó építése.
„Mintegy húsz méter hosszú masszív kőtömböket használtak a komplexum hatalmas Jupiter templomának emelvényéhez” – írják a régészek. A templomnak mára csak töredékei maradtak fenn, többek között hat masszív oszlop, 27 gigantikus mészkőtömbbel alapjánál. Ezek közül három, egyenként 1000 tonnát nyomót, úgynevezett trilitonként ismernek.
Máig rejtélyt képez, hogyan szállították a helyszínre eme monolitokat és helyezték el pontosan a templom konstrukciója folyamán. Egyes kutatók úgy vélik, a tömböket egy még korábbi, a Baalbeket Kr. e. 334-ben meghódító és Heliopoliszra átkeresztelő Nagy Sándor előtt élt ismeretlen kultúra fektette le.
Az újonnan felfedezett tömböt valószínűleg a templomhoz vágták ki, aztán magára hagyták, mivel szállításra alkalmatlannak bizonyult. A közeli „várandós nő köve” nyújt némi információt: ezt a tömböt valószínűleg azért hagyták a bányában, mert egyik szélénél a mészkő minősége nem megfelelő. A régészek szerint megrepedhetett volna a szállítás során.
A későbbi ásatásokon megkísérlik kideríteni, hogy a most fellelt nagyobb tömbnél is felmerült-e hasonló probléma.
(forrás: hirado.hu)