Nyelvrokonok – Észt-magyar jelenkori bemutató a Ludwig Múzeumban

Nyelvrokonok – Észt-magyar jelenkori bemutató a Ludwig Múzeumban

Nyolc észt művész alkotásain át ismerteti részleteiben is a függetlenségét száz éve elnyert Észtország mai képzőművészeti szcénáját, párhuzamba állítva azt magyar szerzők alkotásaival a Ludwig Múzeum Nyelvrokonok című kiállítása.

Az észt és a magyar népet több ezer éves gyökerek kötik össze, ennél ellenben fontosabb a közelmúlt történelme, amit ez a bemutató is számtalan aspektusból vizsgál – hívta fel a figyelmet a expo sajtóvezetésén Fabényi Julia, a múzeum igazgatója.

Szipőcs Krisztina kurátor kijelentette még: az Észt Köztársaság kikiáltásának százéves évfordulójához kapcsolódó bemutató kiterjeszti a nyelvrokonság fogalmát a képzőművészet területére és azt kutatja, milyen művészeti nyelven fogalmazzák meg ugyanazokat a témákat az észt és a magyar szerzők.

A látogatót Kaido Ole munkái fogadják az építmény második emeletén: a perszonális kapcsolatok motívumait feldolgozó festmények után az Észtország születése és az Észtország vége című installációk adnak egyfajta keretet a tárlatnak.

Tanja Muravskaja Észtországban állomásozó NATO-katonák és az észt védelmi alakulatba belépett lányok portrésorozatait rendezte párhuzamba, ameddig a magyar Tehnica Schweiz művészpáros hagyományőrző fiatalokat örökített meg 1848-as egyenruhában.

Marko Mäetamm képein közvetlenebb formában reflektál olyan társadalmi problémákra, mint a háborúk, a terrorizmus vagy a kapitalizmusra való áttérés nehézségei, Flo Kasearu és az észt-magyar Farkas Dénes ugyanakkor saját magán örökségüket formálták más-más módon egyfajta archívummá.

Németh Hajnal a korszerű társadalom egyik státusszimbóluma, a gépkocsi olykor végzetes szerepét dolgozza fel az opera műfaján át, amíg Marge Monko kollázsai és fotogramjai a divatipar által sugallt női szerepek ellentmondásosságára világít rá.

A Johnson & Johnson alkotópáros egy korábbi projektjét újította fel, mikor magyar bulvárlapok ötszáz szenzációvadász főcímét nyomtatta kitűzőkre.

Többség és kisebbség viszonyát kutatja Kristina Norman videoinstallációja, Németh Hajnal határon túli magyar alkotókkal konstruált interjúkat arról, mit jelent ma Pozsonyban, Los Angelesben, Bécsben, Kolozsváron vagy Szabadkán magyarnak lenni, a Société Réaliste mindazonáltal történelmi kérdéseket old fel a Ludwig Múzeum kiállításán 2019. január 6-ig érzékelhető munkáiban.

MTI Fotó: Bruzák Noémi