A geofizikai felmérést követően régészeti kutatás kezdődött a Szent István alapította bakonybéli bencés monostor középkori előzményeinek feltárására. Az első fázis esetén a régészek a monostor kertjében nyitottak szelvényeket, ahol a középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként például heterogén edénytöredékeket és egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) segedelemével indított Királyok – Szentek – Monostorok kutatási program keretében folyó projekt az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében valósul meg. Az ásatást Nagy Szabolcs Balázs, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet középkorral munkálkodó régésze vezeti. A monostor szerzetesi közössége által is támogatott ásatás első, a monostor kertjében zajló fázisa az elképzelések alapján május végéig tart.
Az ELKH információja alapján az április óta folyó terepmunkában rutinos technikusok, egyetemi hallgatók és a Laczkó Dezső Múzeum önkéntesei is részt vesznek. A régészek a 18. században épült rendház déli udvarán nyitottak szelvényeket, ahol az új- és korszerű kori csatornák, közművek és tereprendezések rengetegéből már szépen kibontakoztak a nagy múltú monostor maradványai.
A török hódoltság ideje után visszatérő szerzetesek kezdetben sikertelenül keresték a középkori romokat az erdő által visszahódított térségben, és csak 1695-től lehetett megkezdeni a romok közvetlen környezetének kitisztítását. Ebből az időszakból származhatnak az ásatás alatt előkerült legkorábbi, de már a hódoltság utáni éremleletek is. Ugyancsak az újjászerveződő bencés közösség korai emlékei közé sorolható az a habarcskeverő láda, melynek falenyomatos maradványai némileg ép állapotban kerültek elő.
A beszámoló alapján a szelvényekben az újkori rétegek alatt feltárt középkori falakból egy meglehetősen összetett kép rajzolódik ki. Ezek – méreteiknél fogva – nagyrészt emeletes létesítmények maradványai lehetnek, az előkerült fehér vakolatdarabkák, továbbá egy kőből faragott ablakráma töredékei lakó- vagy gazdasági épületekre utalhatnak. Az épületrészletek eredeti szerepét a kutatás aktuális fázisában még nem lehet véglegesen meghatározni, ugyanakkor a középkori templom valószínűleg északabbra, a mai épületegyüttes alatt állhatott.
A kutatás esetén az is bizonyossá vált, hogy az eltérő kialakítású, részben egymást is metsző falmaradványok legalább négy heterogén építési periódust vagy fázist mutatnak, ami minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a területet már a török hódoltság előtt intenzíven használták.
A középkori szerzetesek tárgyi hagyatékaként eltérő edénytöredékek és másfajta kisleletek mellett egy gótikus minusculával díszített, 15-16. századi könyvcsatot is találtak. A középkort megelőző megtelepedés emlékei közé sorolható például egy-két őskori és másfajta korból származó edénytöredék, egy római érem és egy késő avar kisszíjvég.
Az ELKH pénzügyi segedelemével megvalósuló programnak három pillére van, ezekből kettő Bakonybélhez kötődik. A monostor középkori építéstörténetének kutatása mellett május közepétől kezdetét vette a Bakonybél-Szentkút lelőhely – az úgynevezett Borostyánkő – remetebarlangjának feltárása is. A lelőhelyen ezelőtt egy kápolna állhatott, amit a feltételezetten Szent Gellért által is lakott remetelak helyén emeltek.
A projekt harmadik részeként folytatják a Tihanyi Bencés Apátság területén előző évben megkezdett kutatást. Szovák Kornél, a BTK Moravcsik Gyula Intézet igazgatójának vezetésével és Mende Balázs Gusztáv, a BTK Archeogenomikai Intézet igazgatóhelyettese, akadémiai főmunkatársa koordinálásával sor kerül a tihanyi barátlakások területének régészeti terepbejárására és geofizikai kutatására, ráadásul megtörténik az egész Tihanyi-félsziget felmérése LIDAR-technológiával – írják a közleményben.
mti