Bemutatták a hetven évvel ezelőtt hozott létre Göcseji Múzeum új tanulmánykötetét Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Települési Könyvtárban.
Az eseményen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere hangoztatta: a település nagymértékű rendezvénysorozattal készült a múzeum alapításának 70. évfordulójára, de a koronavírus-járvány felülírta a terveket. Kiemelte, hogy 1,85 milliárd forint ráfordítással most is zajlik a Göcseji Múzeum épületének egész felújítása, új múzeumiszárny épül, továbbá a Göcseji Falumúzeum bővítése is elkezdődött. A múzeumi fejlesztések azt mutatják, hogy a település részére kiemelten kardinális a közgyűjtemények működése és jövője. A zalaegerszegi önkormányzat 2013 óta fenntartója a múzeumnak, az intézményben ebben az időszakban példaértékű múzeumfejlesztések valósultak és valósulhatnak meg – nyomatékosította Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatója. Elmondta továbbá, hogy a Zalai Múzeum titulussal rendelkező széria első kiadványa 1987-ben jelent meg; a korszerű kötet 500 oldalnyi terjedelemben 28 szerző tanulmányát magába foglalja. A korábbi években kiadott, 24 kötetből hat a „zalai muzeológusok halhatatlanjainak” tiszteletére jelent meg, a korszerű könyvet Béres Katalin történész-főmuzeológus tiszteletére adták ki – hangoztatta Kostyál László. Hibátlan hazai történészek, régészek, művészettörténészek, régészek, és etnográfusok segédkezésével felettébb gazdag tanulmánykötet született. Az első részben Ihász István és Pintér János tollából Béres Katalinról, mindemellett a történész-muzeológus szakmáról olvasható különleges laudáció – ismertette Kiss Gábor, a Deák Ferenc könyvtár igazgatója.
A régészet, a történettudomány, az etnográfia és a művészettörténet témakörben készült írások a történelmi Zala vármegye értékeit, épített örökségét, hagyományait mutatják be a honfoglalás utáni évszázadoktól kezdve a középkoron keresztül egészen a közelmúltig. A tanulmánykötetben régészeti kutatásokról, a megye fejlődéséről, a közelmúlt történetéről, jól ismert személyiségekről, köztük a Zala megyei Kehidakustányban született Deák Ferencről (1803-1876) olvashatók írások.
A zalai szerzők közül Simmer Lívia régész-főmuzeológus a korszerű múzeumi szárny területén feltárt középkori téglaégető kemencéket, Eke István a csatári régészeti ásatáson előkerült Kölni Szent Orsolya zarándokjelvényt tárja a közönség elé. Vándor László a reszneki (rezneki) vár történetéről írt tanulmányt. Az etnográfiai fejezetben Marx Mária a hetési népviseletről, a művészettörténeti részben Kostyál László Kisfaludy Strobl Zsigmond korai időszakáról, Tugya Beáta mindazonáltal a nagykanizsai neves festők – Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet – indiai életéről írt tanulmánya olvasható.
mti