Akadémiai vizsgálatok támogatásával azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket: mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, mindemellett ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon.
Az 1908-ban a Szépművészeti Múzeumba került, fej nélküli mellszobor első pillantásra keveset árul el: egy ruhátlan férfi bal vállán mindössze egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látni, a mellén ugyanakkor egy keresztbe húzódó szíjat – közölte a múzeum sajtótájékoztatóján.
Az információ alapján viszont a köpeny és a szíj gond nélkül meghatározható: az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi ugyanakkor egy kardszíj. A büszt így harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt.
Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője felfigyelt egy újabb részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság nyújt támogatást eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum mert mindössze három újabb római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A tudósok alapján a fővárosi büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelni.
Római éremképek alapján az ifjú Hadrianus császárként azonosítható, aki 117 és 138 közt uralkodott, ezelőtt mindazonáltal Pannonia helytartója is volt.
Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és mindössze két szerfelett rövid időszakban fordul elő. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, ezenfelül uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai tulajdonságai a későbbi keltezést támasztják alá, a szobor voltaképpen 137-138 körül készülhetett.
Egy most lezáruló vizsgálat esetén Danielle Decrouez genfi felfedező és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ, és sikerült megállapítaniuk, hogy ezt a szobrot göktepei márványból faragták.
Ezt a márványfajtát csak nemrégiben bukkantak rá Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár részére készülő szobrok színe-javát.
A tudósok arra is felhívták a figyelmet, hogy hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát mindazonáltal az athéni szobrászműhelyek használták.
A közlemény összegzése alapján így a büszt, amit athéni szobrász faragott a legjobb minőségű, aphrodisziaszi márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén, fiatal harcosként és hadvezérként.
Hadrianus portrétöredékével a Szépművészeti Múzeum Muszeion titulussal rendelkező kamarakiállítás-sorozatának új bemutatóján találkozhatnak a vendégek.
mti